A Kincstár folyosója

A Kincstár legrégibb darabja a 14. századból származik: elefántcsont triptichon egy szárnya. Jellegzetes francia remekmű, három sorban, művészi faragással Szűz Mária halála, mennybemenetele és koronázása látható.

Ugyancsak a 14. században készült a kéthelyi templomból bekerült hordozható oltárlap, zöld malachit lapján vaslemezből kivágott indák, evangelista szimbólumok között ezüst lemezes betűkkel latin szöveg olvasható.

Országos viszonylatban rendkívül értékes a székesegyház gótikus kelyhekből álló gyűjteménye. Legkorábbi vésett indadíszekkel, levelekkel, virágokkal, kék zománccal, latin nagybetűs felirattal díszített kehely, a 15. század elejéről, mely az akkor fénykorát élő budai királyi ötvösműhely reprezentatív darabja lehet.

A 15. század folyamán országos harcok, pártküzdelmek színhelye a város, ez kihatott a székesegyház gótikus átépítésének ütemére. Csak Mátyás idejére fejeződött be az építkezés: Csupor Demeter (1466- 80) és Nagylucsei Dóczy Orbán (1481-86) püspökök korában. Mindketten jelentős oltárjavadalmakat tettek, ezek közül maradt a nevükhöz kötődő tárgyunk: a Csupor Demeter címerével – dobókocka sarkán álló madárral – díszített gótikus kehely. A hagyomány szerint Dóczy püspök adta a székesegyháznak azt a reneszánsz kazulát, melyet később Mátyás címerével díszítettek.

A Napragi Demeter által Erdélyből hozott kincsek egyike lehet a magyar sodronyzománc művészet egyik legpompásabb darabja, a Telegdi Borbála és Csapi Zsuzsanna által a 17. század elején megújított kehely. Talpán és kuppakosarán 3-3 korongot az olasz eredetű, de Magyarországon kivirágzott, Európa-szerte magyar zománcnak nevezett sodronyzománc technika pompás virágai díszítenek. Közben egy-egy átlátszó zománccal fedett képen az Angyali üdvözlet, a Golgota és ülő szent alakjai látszanak. A kelyhet Telegdi Borbála férje emlékére
újíttathatta meg, és a birtokaihoz közeli nagyváradi székesegyháznak ajándékozta. A kehely a közeli kolozsvári ötvösműhely ismeretlen mesterének remekműve.

Egyedi ritkaságnak számít a Kincstár két majdnem egyforma, filigránnal díszített kelyhe, szintén a 15. század végéről. A drótszálakra felforrasztott apró gömböcskékkel fantasztikus mintakincset varázsolhattak a kehely felületére, aszerint, hogy milyen formában alakították az alapdrótszálakat. Magyarországon több műhelyben is készítették a filigrándíszes tárgyakat, ékszereket és liturgikus tárgyakat egyaránt, az egyik legnagyobb Gyöngyösön működött.

Különlegesen szép a Kincstár egyetlen gótikus úrmutatója, mely 99 cm magasságával, gótikus mérművekkel, szentek szobraival, vésett szentek alakjait hordozó talpával a legimpozánsabb magyar úrmutató e korai évszázadból. Eredetileg a pozsonyi klarissza apácák féltve őrzött kincse volt. II. József szerzetesrendeket feloszlató rendelete után a mosonmegyei Németjárfalu templomának vették meg. Innen Várady Lipót Árpád győri püspök 30.000 koronáért szerezte meg a győri székesegyház számára, a 20. század elején.

A 16–17. század háborús, tűzvészes évtizedeiből alig maradt valami a Kincstárban. A fénykorát élő reneszánsz ötvösművészet idegen földön készült remekműve Hetesi Pethe Márton püspök 95 cm magas oltárkeresztje, melynek készítője az Ulmban dolgozó Matheus Hofherr ötvös volt. Domborított és vésett virágok, gyümölcsök gazdag füzérében, reneszánsz angyalfejek között bogarak sokasága szimbolizálja a bűnöket. Ez ad ikonográfiai magyarázatot a kereszt mondanivalójához. A díszítmények között Magyarország és a püspök címere ismerhető fel. Pethe Márton (1598-1605) 1603-ban ajándékozta a keresztet a székesegyháznak.

A Napragi Demeter által, erdélyi püspöksége idején, a török és protestáns támadások elől mentett gyűjtemény legjelentősebb darabja a pompás Szent László-herma, amely ma a székesegyház legféltettebb kincse, Győr városának is szimbóluma. Szent László koponya-ereklyéjét egy gótikus pántokkal átfogott tokban, a herma sejtelmesen előre tekintő, markáns aranyozott ezüst fejében őrzik. A herma Szent László nagyváradi sírja felett egy oltáron volt, 1404 körül egy borzalmas tűzvészben a korábbi herma elpusztult, és akkor készítették a ma is meglevő fejereklyetartót, valószínűleg az előző mintájára. Ekkor került a fej alá a mellrész, melyen a legkorábbi magyarországi sodronyzománc virágaiban gyönyörködhetünk.

Szent László-herma

1637-ben készült a Kincstár egyik kelyhe, mely helyi vonatkozása miatt fontos emlék: Peresztegi János ötvös az első név szerint ismert itteni mester, aki 1632 és 1651 között a győri ötvöscéh mestere volt. A kelyhet felirata szerint Nagyfalussy kanonok rendelte, tőle maradt a kincstárra.

Keresztély Ágost (1685-1725), a katonából pappá lett püspök bőkezű ajándékaiból is maradt néhány remekmű. Regensburgban készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet a püspök ajándékozott 1701-ben. Az arany ötvösmunka egyszerű, szinte modern hatású, egyedüli dísze a talpon domborított réz-kígyó jelenet. Megmaradt smaragdos, címeres mellkeresztje és ugyancsak smaragdköves püspöki gyűrűje is, melyek már a barokk ötvösművészet jegyeit viselik. Keresztély püspök foglaltatta ezüst keretbe a székesegyház híres könnyező Mária kegyképét, és a hozzá tartozó könnyeket felitató kendőt.

Keresztély Ágost püspök (1685-1725)