Zichy Ferenc egyik kelyhe

18. század eleje a hoszszú török háborúskodás utáni lassú talpraállás ideje. Igazában az 1743-ban püspökké választott Zichy Ferenc működése hozott óriási változást a kincstár és a székesegyház történetében. Az építkezéssel egyidőben csodálatos ötvösmunkákat és liturgikus textíliák sorát készíttette: ékkövekkel és zománcképekkel díszített kelyhén és pásztorbotján a szabad felületeket csipkehatású ezüst filigrán tölti ki. Bécsi pompás barokk ampolna-készlete a múzeum legszebb ilyen együttese. Ő is dolgoztatott győri mesterrel: Johannes Gottfried Hentsch rokokó díszítésű gyertyatartókat készített. Bécsi ékkődíszes, filigrános talpas kereszt, örökmécses, füstölő, szenteltvíz-tartó is emlékeztet a bőkezű püspök művészi ízlésére. 1774-ben a székesegyház felszentelésére Mária Terézia arany tűfestéses kazulát és 24 darabos, ezüstbrokát, Zichy családi címerével díszített ornátust ajándékozott, melyek a mai napig a püspökség féltett kincsei. Mindezek alapján érthető, hogy külön vitrinbe gyűjtöttük Zichy püspök legszebb emléktárgyait, s így az egyházmegye történetében rövid megállást tarthatunk a nagy püspök emlékénél.


Úrmutató
A 18. század legnagyobb magyar ötvösmestere, a lőcsei Szilassy János, 1729 és 1782 között készítette elsősorban liturgikus rendeltetésű remekeit. Leghíresebbek a színes, u.n. „tűzben pikturált” zománcképekkel díszített munkái, melyeken bibliai jelenetek között színes zománcos virágok és figurák szinte beborítják a tárgyak felületét. Ezek közé tartozik a Kincstár pompás úrmutatója, melyet 1767-ben sajátkezűen vésett szövegével szignált:
FECIT JOHANNES SZILASSY LEUTSCHOVIAE 1767, (készítette lőcsei Szilassy János). A Passió jelenetei felett az Atyaisten, Krisztus és a Szentlélek galamb képe, adoráló angyalok, középen Szűz Mária
zománcos lemeze, mellettük ékköves virágok, felmérhetetlen gazdagságban. Az úrmutató égetett zománc képei között művészi domborítású barokk kagyló és lángkoszorúk.

A 19. század elején ismét győri ötvös munkája említésre méltó: 1830-ban készült Johannes Waas győri ötvöskét örökmécsese.

A 19. század 2. felének két kiváló püspöke, Simor János (1857-67) és Zalka János (1867-1901) egyaránt munkálkodtak a székesegyház megújításán. Kiemelkedő ötvösműveket adományoztak ők is. Simor arany és ezüst kelyhet készíttetett Bécsben 1860-ban ill. 1880-ban, aranybrokát garnitúrát, aranyvirágos selyem milánói ornátust hagyományozott a Kincstárra. Zalka püspök, Zichy Ferenc mellett, a legtöbbet tette a püspökség felvirágoztatásáért. Elsősorban Bécsben dolgoztatott: egy arany kelyhet 1880-ban, Szent Adalbert ereklyetartóját az Anders cégnél 1870-ben rendelte meg, a korall korpusszal díszített 18. századi talpas keresztet felújíttatta, az arany zománcdíszes talpas keresztet 1883-ban, az aranyozott ezüst kelyhet 1880 körül és az áttört, csipkedíszes úrmutatót 1887-ből a bécsi Adler cégtől hozatta.

Korall korpusszal díszített talpas kereszt

Ugyancsak Zalka püspök újíttatta meg a három, szentelt olaj tartására használt szarvserleget: fedelüket, griff alakú lábaikat és a csipkeszegélyes tartópántokat a bécsi Brix műhelyében készítették. Eredetileg 15. századiak lehettek, foglalatukat azonban a napóleoni háborúban 1809-ben a kincstárba beszabadult francia katonák vitték el, más darabokkal együtt.

Olajtartó

Több neobarokk gyertyatartó és két bécsi pásztorbot is Zalka püspök nevéhez köthető. Végül nagyban gazdagította az értékes miseruhatárat: arany hímzésű ornátus készíttetésével. A Ferenc József koronázásakor kapott ametisztköves mellkeresztje szintén a Kincstár féltve őrzött darabja.


Bőr miseruha
A győri püspöki textilgyűjtemény egyik legkülönösebb együttese a színes festéssel, préselt mintával díszített bőr garnitúra, melyhez 10 miseruha, 1 pluvialé, 1 oltárpárna, számos manipulus és stóla tartozik. A változatos barokkos virágmintával díszített miseruhák egy része egykor a majki kamalduli kolostorban volt, majd onnan, valószínűleg II. József feloszlató rendelete után, Kocsra került. Némelyik belsejében a mosonmegyei Köpcsén helynév olvasható, ahol Esterházy Pál kastélya állt, talán ide is Majkról szóródtak el a darabok.

Schwarzenberg Ernő püspök (1819-21) ornátusa ezüstbrokát alapon arany és tűfestéses virágokkal készült. Szintén a 19. század elején varrták osztrák hímzők az eredetileg 20 darabból álló ornátust, arany selyem alapon arannyal, ezüsttel, színes selyem és zsenilia fonallal, apró virágcsokrokkal elborítva az összes felületet. Alul Vilt József, a készíttető püspök (1806-1813) hímzett címere látszik. Ezeket a sokdarabos készleteket az ünnepi alkalmakkor használták, amikor a szentmise bemutatásában egyszerre több pap is részt vett.

A legkésőbbi garnitúra Zalka János püspök nevéhez köthető: Bécsben készíttette Szent István szentté avatásának 800. évfordulójára, aranyszállal átszőtt selyemszövetét rózsacsokrok, búzakalászok és leveles szőlőfürtök borítják. A miseruha dalmatika és pluviálé aranyszállal átszőtt... Alul természetesen ott van a Zalka címer.

A terem közepén a gyűjtemény három nevezetes püspöki fejdíszét, a mitrákat (infulának is nevezik) állítottuk ki. A magyar reneszánsz művészet egyik csúcspontja az Erdélyből száműzött Bornemisza Pál püspök címerével és 1550. évszámmal azonosítható mitra: igazgyöngyökkel, virághímzéssel borított új alapra egy korábbi infula 14. századi pompás ékkősorozatát foglaltatta, és 5-5 kis körte alakú csengővel díszítették a címer és az évszám alatt. A mellette levő másik reneszánsz mitrát nagyon rossz állapotból varázsolták újjá: arany és ezüstfonallal hímzett virágai között újra csillog a sokezer apró gyöngy.


Mellkereszt

A kiállításon bemutatásra kerülnek a kincstár püspöki gyűrűi, mellkeresztjei is. Nevezetes Apor István 1698-as évszámú reneszánsz mellkeresztje, Keresztély Ágost smaragdköves keresztje a püspök címerével és gyűrűje, valamint Zalka püspök Ferenc Józseftől, a királytól kapott ametisztköves mellkeresztje.

Végezetül egy különleges bársony kárpitról kell megemlékeznünk, mely a 17. század 2. felében készült magyar munka. A piros bársony alapon fémszálas és selyem domború hímzéssel hajladozó indákon hatalmas urihimzéses virágfejek, virágtövek váltakoznak, középen sugárkoszorúban IHS betűk domborodnak. II. János Pál pápa győri látogatásakor ezen a kárpiton imádkozott a könnyező Mária kegykép előtt.

 

II. János Pál pápa ezen a kárpiton imádkozott