MONSTRANCIÁK-AZ OLTÁRISZENTSÉG TISZTELETE
(időszakos kiállítás: 2005. június 2. - 2005. október 31.)
 
"Monstranciák - az Oltáriszentség tisztelete" címmel kiállítás nyílt a Győri Egyházmegyei Kincstárban, a II. János Pál pápa által meghirdetett eucharisztikus év alkalmából.
A kiállított monstranciák, amelyek a Győri Egyházmegye legszebb úrmutatói közül kerültek ki, a XV. és XIX. század között készültek. A kiállítás bemutatja az úrmutatók történetét, alaki változásait az évszázadok folyamán. Barokk kori metszetek nagyított reprodukcióin az Oltáriszentség tiszteletével ismerkedhet meg a látogató.
A kiállítás 2005. október 31-ig, hétfő kivételével naponta 10-16 óráig várja az érdeklődőket.
 
Az ősegyházban kialakult az a gyakorlat, hogy a szentmisén megmaradt, vagy előre megszentelt ostyákat eltették, kis dobozokban őrizték. 1246-ban ünnepelték meg először az Oltáriszentség ünnepét Liegeben. IV.Orbán pápa 1262-ben kötelezővé tette az egész Egyház számára az Úrnapját, ez volt a liturgikus nap megalapítása. Eleinte csak a régi pici edények szolgáltak a szentség tiszteletének kifejezésére, majd felismerték, hogy új, külön e célra szolgáló díszes ötvösművet kell alkotni. Monstranciának nevezték el az első úrmutatókat, a latin monstrare-mutatni szó alapján.
 
Mi más lehetett az első úrmutatók formája a gótika fénykorában, mint a pompás csúcsíves székesegyházat utánzó, magas talpon álló díszedény. Remekműveket készítettek az ötvösök általában aranyozott ezüstből.
 
A reneszánsz kor úrmutatóin a felső toronyszövevények még gazdagabbá váltak. Ennek legszebb példája a győri kincstár Németjárfalváról származó úrmutatója, a 16. sz. elejéről. A talpának a szárba hajló felső lapján vésett vonalas rajzban láthatóak: Alexandriai Szent Katalin, Assisi Szt. Ferenc stigmatizációja, Szt. Anna karján Jézus, oldalán Mária, Szt. István vértanú, Szt. Miklós és Szt. Kristóf a gyermek Jézussal. Középső részén Szt. Klára és Szt. Orsolya szobra, a nagy fülkében pedig a kerek, lombdíszítésű ház áll. Toronyalakú baldachinban a Patrona Hungarie koronával és jogarral díszített alakja. Előtte magyarországi Szent Erzsébet földön ülő koldussal. A felső tornyos baldachin alatt a töviskoszorús Krisztus áll, előtte angyal térdel kehellyel.
 
A barokk kor művészete óriási alaki változást hozott. Jellegzetes barokk ornamentika díszíti a tárgyakat: felhők, kagylók, Atyaisten vagy a Szentháromság kis szobrai, angyalok, szőlőfürt, búzakalász. Kerek vagy ovális talpuk gazdagon domborított, díszes alakú nóduszok tartják az új szerkezetű felső részt. Két különböző átmérőju, vágott sugarakkal kerített lemez képezi a hátlapot.
 
Szilassy János ötvös mester szép úrmutatója a győri kincstárban látható. Lőcsérol származik 1767-ből. Színes zománcozott képei bibliai jeleneteket ábrázolnak.